Mit ehetsz és mit nem!!!

HA TE IS ÖSSZE VAGY ZAVARODVA, HOGY MIT EHETSZ ÉS MIT NEM, AKKOR EZ A CIKK NEKED KÉSZÜLT!

JÓTANÁCSOK A NAGYVILÁGBÓL....

VAJON MIT NEM ESZIK EGY…?

– ENDOKRINOLÓGUS
– GAZDÁLKODÓ
– TOXIKOLÓGUS?

1. Amit az endokrinológus nem eszik: konzerv paradicsom

 

Ahogy azt Fredrick Vom Saal, a Missouri Egyetem endokrinológusa elmagyarázza: a bádogdobozok gyanta bélése biszfenol-A- t (más néven BPA-t) tartalmaz, egy olyan szintetikus ösztrogént, amely a reproduktív problémáktól kezdve a szívbetegségig, cukorbetegségig és elhízásig sok mindennel összefüggésbe hozható.
Sajnos a savasság (ami a paradicsom egyik kiemelkedő jellemzője) a BPA beszivárgását okozza az ételbe.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a BPA a legtöbb ember szervezetében elér egy olyan mennyiséget, amely már csökkenti a spermium termelődését vagy kromoszomális károsodásokat okoz az állati petesejtekben.

„ Literenként 50 mcg BPA-t kaphatsz egy paradicsomkonzervből, és ez a mennyiség már hatással lesz az emberekre, különösen a fiatalokra.”mondja Vom Saal. „A paradicsomkonzervek közelébe sem megyek.”

A megoldás:

Válasszunk üveges, vagy TetraPack csomagolású paradicsomot.

 

2. Amit a gazdálkodó nem eszik: Kukoricával etetett marha

Ahogy Joel Salatin, a Polyface Farms társtulajdonosa és neves fenntartható gazdálkodási szerző megjegyzi: A szarvasmarha úgy fejlődött ki, hogy füvet egyen, nem gabonát.
De ma a gazdálkodók kukoricával és szójababbal etetik állataikat, ami gyorsabban vágásérettre hízlalja az állatokat.
De ami több pénz a gazdálkodóknak (és alacsonyabb ár az élelmiszerboltokban), nekünk kevesebb tápanyagot jelent.
Egy, az USDA és a Clemson Egyetem kutatói által készített legújabb tanulmány szerint, a kukoricával etetett marhához viszonyítva a legelő marha magasabb béta-karotin, E-vitamin és omega-3, konjugált linolsav (CLA), kalcium, magnézium és folsavtartalommal rendelkezik; alacsonyabb gyulladást elősegítő omega-6
zsírsavakban és telített zsírsavakban, melyek összefüggésbe hozhatók a szívbetegségekkel.

Tisztelnünk kell azt a tényt, hogy a tehén növényevő/legelő állat, és ez nem azt jelenti, hogy kukoricával és csirketrágyával kell etetni.” mondja Salatin.

A megoldás:

Vegyünk fűvel etetett/legelő/szabadon tartott marhát, iIlletve ilyen tartású farmról származó húst.

 

 


 

3. Amit a toxikológus nem eszik: mikrohullámú sütőben készíthető popcorn

Ahogy azt Olga Naidenko, a Környezetvédelmi Munkacsoport vezető kutatója megjegyzi: a zacskó belsejében lévő vegyi anyagok, beleértve a perfluoro-oktánsavat (PFOA), olyan anyagok csoportjához tartoznak, melyek az emberekben a meddőséggel hozhatók összefüggésbe, egy nemrég megjelent tanulmány szerint.
Állatkísérletekben ezek a vegyi anyagok máj-, here- és hasnyálmirigyrákot okoztak. A tanulmány megmutatja,hogy a mikrózás hatására a vegyi anyagok a zacskóból a popcornba kerülnek.
Évekig a testben maradnak és felhalmozódnak.” mondja Naidenko, ezért a kutatók aggódnak hogy az emberekben levő szint elérheti azt ami a laboratóriumi állatokban rákot okozott.
A DuPont és más gyártók ígéretet tettek arra, hogy 2015-tel kivonják a PFOA-t egy önkéntes EPA terv szerint, de zacskók milliói kerülnek forgalomba addig is.
A megoldás:

Pattogtassunk magokat a régi módszerrel: serpenyőben. Ízesítésnek adhatunk hozzá valódi vajat, vagy szárított fűszereket, mint a szárított kapor, zöldségpelyhek vagy levesmix.

4. Amit a gazdasági igazgató nem enne: nem-organikus burgonya

Jeffrey Moyer, a Nemzeti Organikus Szabvány Testület elnöke azt mondja: a gyökérgumós zöldségek felszívják a gyomirtó szereket, rovarirtó szereket és gombaölő szereket, amik a talajból felszívódnak.
A burgonyát – a nemzet legnépszerűbb növényét – növekedési szakaszában fungicidekkel kezelik, majd gyomirtó szerekkel permetezik, hogy elpusztítsák a gyomokat betakarítás előtt.
Miután kiásták őket, a krumplikat újra kezelik hogy megelőzzék a csírázásukat.
„Próbálja ki ezt a kísérletet: vegyen egy hagyományos burgonyát egy élelmiszerboltban, és próbálja csíráztatni. Nem fog.”- mondja Moyer, aki egyben a Rodale Intézet igazgatója (a Rodale Inc. tulajdonában van, a Prevention kiadója).

„Beszéltem burgonyatermesztőkkel, akik azt mondják, soha nem ennének a krumpliból, amit eladnak. Külön elkerített parcelláik vannak, ahol vegyszerek nélkül nevelnek maguknak burgonyát.”

A megoldás:

Vegyünk organikus burgonyát. A mosás nem elég, ha olyan vegyi anyagokat akarunk eltávolítani, amelyek a belsejébe szívódtak.

5. Amit a halszakértő nem enne meg: tenyésztett lazac

Ahogy azt Dr. David Carpenter, az Albany Egyetem Egészségügyi és Környezetvédelmi Intézetének igazgatója megjegyzi: A természet nem arra tervezte a lazacot, hogy összezsúfolják őket és szójával, baromfi ürülékkel és hidrolizált csirke tollakkal táplálják.
Ennek eredményeképpen a tenyésztett lazac sokkal alacsonyabb D-vitamin tartalommal bír és gazdagabb szennyezőanyagokban, beleértve rákkeltő anyagokat, PCB-ket, brómozott égésgátlókat és peszticideket mint a dioxin és a DDT.
Carpenter szerint a legszennyezettebb halak Észak-Európából származnak, azok közül melyek az amerikai menükön is megtalálhatók. „Ebből a lazacból minden ötödik hónapban lehet enni vacsorára, hogy ne növelje a rák kockázatát” –mondja Carpenter, akinek a 2004-es halszennyezettségi tanulmánya széles médiafigyelmet kapott. „Ennyire rossz a
helyzet.”
A tudomány korábban már a DDT-t is összefüggésbe hozta a cukorbetegséggel és elhízással, de egyes táplálkozási szakértők szerint az omega-3 előnyei meghaladják a kockázatokat.
Aggodalomra ad okot a halak kezelésére használt antibiotikumok és peszticidek magas szintje is.
Amikor tenyésztett lazacot eszel, ezeket a vegyi anyagokat kapod.

A megoldás:

Váltsunk vadon fogott alaszkai lazacra. Ha a csomagon a „friss Atlanti- óceáni” szerepel, akkor tenyésztett. A vadon élő lazacokat nagyüzemileg nem halásszák.

6. Amit a rákkutató nem iszik: Hormonokkal előállított tej

Ahogyan azt Rick Norton, az Oregoni Orvosok a Társadalmi Felelősségvállalásért ételbiztonsági kampányának projektvezetője és az American Cancer Society oregoni osztályának vezető igazgatója mondja: A tejtermelők tejelő szarvasmarháikat rekombináns szarvasmarha növekedési hormonnal (rBGH vagy rBST néven is
ismert) kezelik, hogy növeljék a tejhozamot.
Az rBGH ugyanakkor növeli a tőgyfertőzést, amely gennyként megjelenik a tejben is.

Továbbá egy inzulin-szerű növekedési faktor nevű hormon magasabb szintjét is elősegíti.
Emberekben az IGF-1 magas szintje hozzájárul az emlő-, prosztata- és vastagbélrák kialakulásához. „Amikor a kormány jóváhagyta az rBGH-t, azt gondolták, hogy a tejben található IGF-1 lebontódik az emberi  emésztőrendszerben.”mondja North.
„Nincs rá 100%-os bizonyíték, hogy rákot okozna az emberekben.”- teszi hozzá. „Azonban a legtöbb iparosodott országban betiltották.”

A megoldás:

rBGH-mentes, rBST és hormon-mentes organikus tej vagy teljes tej vétele, mivel ezek címkén jelzetten is rBGH mentesek.

7. Amit a biotechnológus specialista nem enne: hagyományos szója, azaz génmódosított (GMO) fermentálatlan szója

Michael Harris biotechnológus szakember, a Xenon Pharmaceuticals és a Genon Corporation korábbi tanácsadója, vezetője és igazgatója megjegyzi: A genetikailag módosított élelmiszerek nagy aggodalomra adnak okot, a DNS és a genetikai kód manipulálása miatt, beleértve ennek egyik fajból a másikba történő transzferálását.
Hozzáteszi, hogy az erjesztett (fermentált) szója az egyetlen, emberi fogyasztásra alkalmas szója, és mivel a világ szójájának majdnem a 90%-a genetikailag módosított, ha nem bizonyosodunk meg arról hogy forrásunk organikus, elkerülhetetlenek a hosszú távú egészségügyi problémák, különösen mert a szója befolyásolja a hormonális egyensúlyt, és rákot is okozhat.

A megoldás:

Nézzük meg a címkét, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy a szójánk nem-GMO, és fermentált, és soha ne együnk erjesztetlen szóját.

8. Amit az organikus étel-szakértő nem enne: hagyományos alma

Mark Kastel, a Cornucopia Intézet társigazgatója (bio-élelmiszereket támogató gazdaságpolitikai kutatócsoport) azt mondja: Ha versenyt rendeznénk a leginkább peszticides ( vegyszerezett ) őszi gyümölcsök között, az alma nyerne. Miért?
Mert egyedileg nemesítik őket (egy fáról származnak az elültettett almafák az egész táblában), így minden fajta megőrzi jellegzetes ízét, az íz nem változik, de a védekezőképessége igen.... Így az alma természetes ellenálló képessége nem fejlődik, így gyakran kell permetezni.

Az ipar persze azt állítja, hogy ezek a maradványok nem károsak. De Kastel szerint a józan ész logikája szerint akkor kerülhetjük el a veszélyt, ha minimalizáljuk az expozíciót a leginkább kezelt termékek elkerülésével.
„A farmokon dolgozóknak többféle ráktípusra is nagyobb esélyük van.” – mondja.
Egyre több tanulmány kezdi a az emberi test peszticidekkel -azaz permetszerekkel - való terheltségét összefüggésbe hozni a Parkinson-kórral.
"Fontos cél a helyes táplálkozás, de ez a cél legtöbbünknek ijesztő – olyan örömtelennek tűnik. Ám az előnyösebb táplálkozás megvalósítható. Míg a helyes táplálkozás hosszú távú cél, az előnyösebb kialakításához azonnal hozzáfoghatunk. " Brian Wansink

 

 

Forrás: Biogenicklub