Öko-natura - www.ökonatura.hu

Mi van a csapvízben?

Természetesen klór! Méghozzá annyi, hogy a kiengedett víznek messziről érezhető szaga van. Szükség is van rá, hogy elpusztítsa a kórokozókat. Igen, csak azt lehetetlen beállítani, hogy pont annyi legyen benne, amennyi ehhez szükséges, mert ha kevesebb van és a víz fertőzött lesz, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Adnak tehát bele jócskán, abból nem lehet baj! Nem lehet?
A  tisztítási folyamat során az erősen agresszív klór, reakcióba lép a testünk alkotóelemeivel, ami további káros anyagok képződését jelenti.

Ez az ára a civilizáció (főleg az őrületes iramú urbanizáció) miatt szükséges víztisztításnak, arról nem is beszélve, hogy a klórozás csak a vírusok és baktériumok ellen nyújt (nem teljes) védelmet, a többi szennyezőanyag ellen nem!

Hogy mik ezek?
A klóron és a klórvegyületeken kívül a vezetékes hálózatban fellelhető valamennyi fémcső és csatlakozóelem (vas, réz, ólom) vízben oldódó ionjai, szappan, mosószer, mechanikus lebegő szennyezések, olaj és származékai (ezeket szereti elsősorban a klór), kénsav, rovarirtó, műtrágya és ennek számtalan bomlásterméke, sugárzó hulladék. A vízben találhatók még továbbá erősen, illetve kevésbé erősen mérgező szervetlen, ásványi eredetű anyagok ionjai: Na+, K+, Ca++, Mg++, F-, karbonát és hidrokarbonát ion.

Videó ismertetők a víztisztítókról ITT!
Ebben a videóben orvosok, természetgyógyászok beszélnek a tiszta víz fontosságáról.

Miért fontos a tiszta ivóvíz?

Tudta Ön, hogy amíg táplálák nélkül akár 15-20 napig is elélhetünk, addig ivóvíz nélkül mindössze 3-6 napot bírnánk ki?
Ez természetesen számos tényezőtől függ, pl. egyéntől, egészségi állapottól. Sokan odafigyelnek arra, hogy megfelelő minőségű táplálékot vigyenek be a szervezetükbe, ugyanakkor elfelejtik, hogy az egészséges élet alapfeltétele a tiszta víz.

Az emberi szervezet vízháztartását idegi és hormonális mechanizmusok szabályozzák. A napi vízleadás és vízfelvétel átlagosan 2,4 liter: ennyi víz távozik a szervezetünkből a verejtékezés, a légzés, a kiválasztás és az emésztés folyamán, amit pótolnunk kell. Napi folyadékszükségletünk mintegy felét a táplálékokkal, másik felét víz formájában elégítjük ki.

• az agysejtek (85%-a víz) zavartalan működéséhez;
• bőrünk (71%-a víz) rugalmas legyen, könnyebben ellenálljon a külső hatásoknak, az öregedési folyamatoknak;
• hogy a csontok (22%-a víz) a keménység mellett rugalmasak legyenek;
• hogy hajunk (10 %-a víz) erős és csillogó legyen;
• hogy megvalósuljon az izmokat (73 %-a víz) felépítő fehérje és az izmok energiaforrásaként szolgáló szénhidrátok anyagcseréje;
• a szívizomzat (77%-a víz) zavartalan működéséhez;
• hogy a vér (79%-a víz) hatékonyan juttassael az oxigént és a tápanyagokat sejtjeinkhez;
• hogy a vese (80%-a víz) fenntartsa vízháztartásunk egyensúlyát.

Mi történik, ha nem fogyasztunk elegendő mennyiségű folyadékot?

Besűrűsödik a vérünk és a méreganyagok nem képesek megfelelő mértékben kiürülni a szervezetünkből. Beindul a szervezet savasodása, ami számos betegség kialakulásához vezethet (pl. allergia, candida, rák, migrén, székrekedés). Ha keveset iszunk, nő a vesekőképződés veszélye is, sőt összefüggés mutatható ki az elhízás és a helytelen vízfogyasztás között is. Ez utóbbi esetben ugyanis a méreganyagok egy része miután nem tud teljesen távozni a szervezetből, elraktározódik a zsírszövetekben.

Cégünk többféle víztisztítót kínál a háztartásokba.
Az egyik típusú a fordított ozmózis elvén működő készülékek, másik egy lúgosítást is végző kisberendezés.

A fordított ozmózis során egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál nagyobb nyomás hat.
A fordított ozmózist elsősorban az ivóvízkezelés során alkalmazzák, ahol zárt technológiai rendszerben, nyomás alatt egy féligáteresztő rétegen (membránon) préselik át a már több lépcsőben előszűrt vizet. A fordított ozmózis során használt membrán vízáteresztő mérete 0,0001 mikron nagyságú, amely így kiszűri a tisztításra szánt vízben lévő szinte összes fizikai és kémiai szennyezőanyagot, valamint a biológiailag aktív szervezeteket is.

A fordított ozmózis technológiáját először a haditengerészetnél használták a sós tengervízből történő ivóvíz előállítására. A nyugati világban régóta elterjedt, de ma már a Közel-Kelet tehetősebb országai is így nyerik ivóvizüket a tengerből, sőt, Ázsiában már megjelentek a palackozott RO (Reverse Osmosis) ivóvizek is.