Hogyan barnuljunk leégés nélkül?

Itt a nyár! Itt a napozás ideje! Igen ám, de hogyan tegyük ezt okosan, hogy ne leégés, inkább barnulás legyen a végeredmény? Erről olvashatnak bővebben Antal Vali tollából:

Mi is a napfény?

A földet érő természetes fény – vagyis a napfény – hullámhossza alapján látható fényre, infravörös sugarakra és ultraibolya sugarakra osztható. Ezeknek a sugaraknak más-más hatása van az emberi szervezetre.

Erőteljes biológiai hatása az ultraviola (UV) sugaraknak van, ezek az UV-A , UV-B és az UV-C. Az UV-C sugarakat eddig nem nagyon kellett a napozásnál számon tartanunk, mert a Földet körülölelő ózonréteg elnyelte, nem engedte azt a földre jutni. Sajnos  az életet védő ózonpajzs immár úgy elvékonyodott, hogy sok helyen az már ki is lyukadt, és így ezek a nagyon káros sugarak is a földre juthatnak.

Az UV sugarak biológiai hatása

Az egész szervezetet érintő, és legfontosabb feladata a D vitamin képzés, amely nélkülözhetetlen a csontozat fejlődésében, és épségben tartásában. Fokozza a vérképző szervek működését, javítja a testünk általános állapotát – ezáltal nő a szervezet ellenálló képessége. Helyi hatása a gyulladáskeltés és a pigment képzés.
Az UV-B sugárzás az, amely erősen gyulladás keltő, ez néhány órával a napozás után erős bőrvörösséget okoz, sőt, ha túl nagy dózis érte a bőrünket, a gyulladás hólyagképződéssel is járhat. Ennek a következményei a hámlás után keletkező erős nagy barna szeplőfoltok. Ezért nem tanácsos a napozás 11 és 15 óra között, ugyanis ilyenkor az UV-B sugarak a legintenzívebbek.
Az UV-A sugarak hatására gyulladás nélkül alakul ki a szép és tartós hőn áhított barna szín. Azonban ez a fény is ártalmas lehet, hisz ha túlzásba visszük, a bőr korai öregedését okozhatja, és a szürkehályog kialakulásában is szerepet játszhat.

Különösen veszélyes tükröződő felületek mellett napozni (vízpartok, havas felületek), mert ilyenkor a fény megsokszorozódik. Az újabb kutatások szerint a fény kettős természetű: egyrészt hullám, másrészt részecske. Ezt úgy lehet a legkönnyebben elképzelni, mintha valami apró pingpong labda hullámmozgásban terjedne, és amikor valamilyen tükröződő felülethez ér, arról visszapattan és mindaddig halad, amíg nem talál egy újabb tükröződő felületet, amiről ismét visszaverődhet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pl. egy tengerparton a fényhullámrészecske a vízről visszaverődik, majd a felhőkön vagy a levegő részecskéin újra visszaverődik, és a föld, illetve a víz felé indul. Így aztán nem csak az adott fényrészecske ér bennünket, ami eredetileg ránk irányult, hanem még az a sok-sok ide-oda verődő fényrészecske is, ami eredetileg máshová indult., de a „pattogás” miatt végül is a mi bőrünkön landolt, ezzel többszörösére felfokozva a fény erősségét és mennyiségét.


                                                       
A napfény jótékony hatásai

Az előbb említett D vitamin képzés és csonterősítés mellett a napsugárzás kimondottan jótékony hatású lehet bizonyos bőrhibák esetében is.
Rendkívül jó hatású a napozás a csontritkulás és a csontképzés zavarai ellen vívott harcban is. A jól adagolt napfürdőzés és télen a mértékkel végzett szoláriumozás a legjobb megelőzés, ugyanis UV-A nélkül a legjobb minőségű táplálék kiegészítő (pl. a korallkálcium) sem hat úgy, ahogy kéne.
És végül, de nem utolsó sorban szeretném megemlíteni azt a nem mérhető energiát és töltést, amit a napfény biztosít a számunkra. Nem véletlen, hogy azokban az országokban, ahol magas a napsütéses órák száma, a depresszió és az idegesség szinte ismeretlen fogalmak.