A kevéssé ismert K-vitamin és jótékony hatásai

A K-vitamin áldásos hatásai

A K-vitamint 1935-ben fedezték fel, mégpedig annak kapcsán, hogy kiderült, milyen létfontosságú szerepet játszik a vérzékenység megelőzésében.

Utána évtizedekig a "véralvadás vitaminjának" is nevezték /maga az elnevezés is a koagulation (véralvadás) szóból származik/. Ekkor jöttek rá, hogy K-vitamin olyan májban termelődő fehérjéket aktivál, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a normális véralvadáshoz.

Ezenkívül nagy szerepet játszik a kálcium csontokba való beépülésének folyamataiban, ezért érdemes a D3 vitamin melett K-vitamin is tartalamazó kálcium készítményeket szedni, és a legtöbben innen ismerik.

Ajánlatunk: Vitamin D3 2000IU Vitamin K2

Az egészséges véralvadáson, csontépítésen és az érelmeszesedés elkerülésén kívül még számos funkciójú enzimben játszik fontos szerepet. Az egészséges véralvadáshoz szükséges K-vitamin mennyiség ahhoz már nem biztos, hogy elég, hogy aktiválja a kardiovaszkuláris betegségek, a csontritkulás, a cukorbetegség és a rák megelőzéséhez szükséges fehérjéket.

A legújabb kutatások a K-vitamin és a cukorbetegség és a rákos megbetegedések kapcsolatára irányulnak és kimutatták, hogy jelentős javulás érhető el magasabb K2-vitamin bevitelével különösen a II-es típusú cukorbetegség, a vastagbél- és a prosztatarák megelőzésében.

Hasonló eredmények mutathatók ki a máj megbetegedései esetén is (hepatitis B, C, májrák, hepatocellularis carcinoma), valamint a túlzott alkoholfogyasztás okozta károsodások és a sugárkezelések utáni felépülés esetén.

A K-vitamin tehát nagy szerepet játszik a tipikusan időskori betegségek kialakulásának kockázatában, melyek a vezető halálokok közé tartoznak: a szív- és érrendszeri betegségek, rákos megbetegedések és a cukorbetegség. Érdemes odafigyelni a K-vitamin bevitelére is minden más vitamin mellett, különösen, ha a hajlamosak lehetünk ezekre a betegségekre!

A kutatók vizsgálták az Alzheimer-kór-, az elhízás, sőt még a vesekövek kialakulásának megelőzésében játszott szerepét is.

A K vitamin zsírban oldódó vitamin,  amely a szervezet számos rendszerének működéséhez szükséges.

K-vitamin hiányában az emberi testben problémák lépnek fel, de a másik véglet – a K-vitamin túladagolás – szintén gondot okozhat, a vér besűrűsödik, és ez stroke-hoz vagy érrendszeri problémákhoz vezet. Szükségünk van tehát a K-vitaminra, de válasszuk az arany középutat a fogyasztása tekintetében!

Felnőtteknek naponta 75-120 mikrogramm a javasolt K-vitamin mennyiség, de vérhígító szedése esetén feltétlenül konzultáljunk a kezelőorvosunkkal.

Milyen zöldségekben, gyümölcsökben vagy húsfajtákban találjuk meg nagymennyiségben a K vitamint?

Kelkáposzta

Az egyik leggazdagabb K-vitamin forrás. Ez a sötétzöld leveles zöldség számos fontos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, emellett jelentős antioxidáns hatású is. Optimális felhasználása főtt formában történik.

Spenót

Szintén az egyik legegészségesebb, ráadásul népszerű leveles zöldség, amely kitűnő K-vitamin forrás. Egy adag főtt spenót közel 900 mikrogrammot tartalmaz ebből a létfontosságú tápanyagból.

spenót

Szárított gyógynövények

Ahogyan azt már a régi időkben is tudták az emberek, a gyógynövények különféle fontos tápanyagokkal vannak tele, beleértve a K-vitamint is. A szárított bazsalikom, zsálya, kakukkfű, koriander, majoránna, oregánó és a petrezselyem mind-mind választható K-vitamin forrás, amelyeket könnyedén használhatunk ételeink elkészítésében, és még E-vitaminnal is ellátnak.

fuszerek_katt

Fűszerek

Jelentős mennyiségben tartalmaz C- és E-vitamint, ezért a chili por remek fűszer az ételekhez, ráadásul napi K-vitamin bevitelünk is meglesz belőle. A curry por, a paprika és a cayenne bors szintén ellát minket K-vitaminnal. Igyekezzünk hozzáadni őket levesekhez, salátákhoz!

Halolajak

Tulajdonképpen valamennyi halolaj kitűnő K-vitamin forrás, amellett, hogy tartalmazza az esszenciális Omega-3 zsírsavakat. Tehát iktassuk be étrendünkbe a halat és a halolajat is!

Szilva

Nagy mennyiségben tartalmaz K-vitamint. Egy adag szilva közel 250 mikrogrammal szolgál.

Keresztesvirágú zöld-ségek

Az olyan zöldségek, mint pl. karalábé, a fehérrépa zöldje, a kelkáposzta, vagy a mustár zöldje gazdag K-vitamin források. Egy csésze főtt vagy párolt karalábé 529 mikrogrammal lát el minket ebből a fontos vitaminból. Ajánlott kevesebb, mint 5 percig főzni a keresztesvirágú zöldségeket, különben elveszíthetik tápláló értéküket.

uborka4

Uborka

Ha szeretjük, minden okunk megvan rá, hogy gyakran fogyasszuk! Nagy mennyiségben tartalmaz K-vitamint, akár uzsonnaként is elrágcsálható…

Mángold

Számos létfontosságú vitamint és ásványi anyagot biztosít a számunkra, egyben hatásos antioxidáns is. Egy 200 kalóriás adag 8738 mikrogramm K-vitamint tartalmaz. A spenót remek helyettesítője lehet.

Kelbimbó

Bár a gyerekek általában nem kedvelik, ez az alacsony kalóriás zöldség K-vitaminban gazdag. Bátran iktassuk be étrendünkbe, adagonként 300 mg K-vitaminnal látjuk el szervezetünket.

Áfonya és a málna – gyümölcsinkben is magas a  K vitamin. süteményben, turmixban vagy önmagukban fogyaszthatunk

A máj és a tojás is kiemelekedően magas K vitamin tartalmú, változatos módon elkészítve  iktathatjuk az étrendünkbe.

Tanácsainkkal, termékeinkkel elsősorban segítséget kívánunk nyújtani a PREVENCIÓ-ra, azaz a megelőzésre.

A legegyszerűbb gyógyítás a megelőzés, de ha már "baj van", azaz kialakult egy komolyabb betegség, feltétlenül keress alternatív megoldásokra nyitott és azokat ismerő orvost és az Ő útmutatásának megfelelően személyre szabottan használd a termékeket!

Eperjesi Klára fitoterapeuta

Forrás: napidoktor, Gyógyító Zöldségek, Természetgyógyászati ismeretek